CIVILEK

Bevezető

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata elismeri, hogy az önkéntes és civil közösségeken alapuló közösségi szektor létfontosságú szerepet tölt be a társadalomban, Szekszárd életében.

A ’’harmadik szektor’’ heterogén, sokszínű, az állam (önkormányzatok) és a piaci szektor mellett.

Alapvető jelentőségű a helyi társadalom fejlődésében a közösségi élet melletti elkötelezettség kialakulásában, az önkéntesség fejlődésében.

A feladatok megoldásában a civilek által végzett, átvállalt szolgáltatás gyorsabb és hatékonyabb, eredeti ötleteket hoz, más forrásokat is képes bevonni, biztosítja a részvételt és az aktivitást, segíti a nyilvánosságot, megerősíti a szolidaritást. A civil szféra leginkább a kezdeményezésben erős; itt ismerődnek fel először a társadalmi hiányosságok, és ezek mérséklésére a civil szervezetek tudnak a leghamarabb és legrugalmasabban rámozdulni.

A helyi demokrácia kiteljesedésének fontos eleme a civil szféra erőssége.

I. Jövőkép, alapelvek

A civil szférára vonatkozó jövőkép kialakítása szerves része a városi jövőképnek, azzal koherens.

A cél egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszony és a bizalom az önkormányzat és a civil szervezetek között.

Az önkormányzat alapelvként elfogadja, hogy az önkormányzati feladatok, szolgáltatások ellátásába és a döntés-előkészítési folyamatba be akarja vonni a civil szférát, és az ehhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket megteremti.

A kapcsolat közös értékeken és kölcsönös tiszteleten alapul.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszabb távon és folyamatosan számít a nonprofit szféra által nyújtott szolgáltatásokra, és egyben vállalja, hogy a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi, szakmai, infrastrukturális segítséget biztosít a civil szervezetek számára.

II. Az együttműködés lehetséges formái 

II.1. Fórumok működtetése, együttműködés a civil képviseleti szervezetekkel:

• Civil Kerekasztal
• Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
• Bűnmegelőzési Tanács
• Közművelődési Tanács
• Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum
• Szekszárdi Civil Szervezetek Közössége
• Fogyatékkal Élők és Egészségkárosodottak Tanácsa
• Kamarák
• Civil fórum (lásd bővebben: koncepcióból adódó feladatok IV.3.)

II.2. Kapcsolatrendszerek 

II.2.1. Civil szervezetek egymás közt

• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata szorgalmazza, hogy a civil szféra aktív tagjai és az általuk generált civil közösségek egymásra találjanak, közös célokat és stratégiákat dolgozzanak ki.
• A civil szervezetek kapcsolatrendszere bővítésének alapját képezi a Civil Szolgáltató Központ megyei nonprofit adatbázisa és a Ház inkubátor funkciója.

II.2.2. Civil szervezetek és az önkormányzat között

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szféra kapcsolatát az informális kapcsolatokon túl szerződések szabályozzák, melyek lehetséges formái:

1. szerződéskötés önkormányzati feladatok ellátására
2. szerződéskötés önkormányzati támogatás igénybevételére
3. együttműködési megállapodás

II.2.3. Civil szervezetek és a vállalkozó szféra között

A két szféra közötti kapcsolat kialakítását segíti elő az önkormányzat 29/1991.(XII.23.) KT. számú, a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló rendelete, mely lehetőséget teremt a vállalkozónak, hogy helyi iparűzési adójának 5 %-át, a városban működő civil szervezetek számára ajánlja fel.

III. Feltételrendszer

III.1. Jogi háttér

III.1.1. SZMSZ (döntési mechanizmusa)

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata elismeri, hogy városi szintű civil ügyekben deklaráltan együttműködő legitim civil partnere a Civil Kerekasztal, mely egyben a civil kontroll lehetőségét is megteremti a döntéshozatalok, a rendeletalkotások előtt, és önkormányzati döntések végrehajtásakor. A következők szerint:

• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a megszólalás, a javaslattételi és véleményezési jog gyakorlásának lehetőségeit a közgyűléseken és bizottsági üléseken a civil közösségek „delegáltjai” részére.
• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a közgyűlési és hivatali meghívásokat, a bizottságok, közgyűlések napirendjét és a civil ügyek előterjesztéseit a Civil Szolgáltató Központon keresztül megküldi a legitim civil fórumoknak.
• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata eszközt biztosít a civil szervezeteknek arra vonatkozóan, hogy a hivatalban, vagy a bizottságokban ’’elhaló’’ ügyek esetében közvetlenül a közgyűléshez fordulhassanak, valamint javaslattételi lehetőséget teremt a közgyűlés napirendi pontjaira a Civil Kerekasztalon keresztül.
• Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata lehetővé teszi a civil szervezetek részvételét a bizottságok munkájában, akár külső szakértőként is. A bizottságok a külső szakértői kör kialakításakor támaszkodjanak a civil szervezetek véleményére, tegyék lehetővé a bizottságokba való jelölés kezdeményezésének jogát.

III.1.2. Az SZMSZ melléklete 
tartalmazza a kapcsolatrendszer és a részvétel lehetséges formáit. A civil szervezetek képviselői a következő alternatívák szerint dolgozhatnak :

• külső szakértőként: – állandó külső szakértőként, vagy – esetenkénti szakértőként adott szakmai kérdések előkészítésekor
• bizottsági tagként (amennyiben megválasztott képviselő)
• bizottsági „külsős” tagként

III.1.3. Fórumok működésének rendje

A) Szekszárd Megyei Jogú Önkormányzata által működtetett fórum esetében:

Évente legalább egy civil fórumot hív össze , melynek témái között a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének tapasztalatai és jövőbeni tervei szerepelnek. A civil fórum hatáskörei a kölcsönös véleményalkotásra és tervmeghatározásra vonatkoznak. Az önkormányzat a civil fórumot a városban működő civil szervezetek felé a Civil Szolgáltató Központon és a helyi médián keresztül hirdeti meg.

B) A civil szervezetek fórumai esetében:

– Az önkormányzat saját civil döntései meghozatalát megelőző időszakban konzultációt kezdeményez az illetékes civil képviseletetekkel, illetve civil szervezetek képviselőivel.

– Aktuális ügyekben az érintett civil képviseletek, egyes szervezetek kérhetik Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatától, bizottságaitól, képviselőktől a meghallgatásukat, amelyet a megkeresettek kötelesek teljesíteni.

III.2. Támogatási formák

III.2.1. Pénzügyi támogatás

A pénzügyi támogatás formái lehetnek:

A) A bizottsági alapok általi finanszírozás (Kulturális Alap, Ifjúságpolitikai Alap, Sport Alap, Mezőgazdasági Alap, Szociális és Egészségügyi Alap, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Alap….) mely lehet:

1. működési támogatás
2. program támogatás
3. eseti támogatás

B) Kedvezményezés (adókedvezmények, adóalapból leírható tételek, stb.)

C) Önkormányzati feladatok kiszerződtetése

D) Közvetlen támogatás a város költségvetéséből (pl.: Városi Örömünnep)

III.2.2. Szakmai támogatás

A nonprofit szféra speciális jogi és adózási feltételek mellett működik, széleskörű pályázati lehetőségekkel rendelkezik. Ezek ismerete, koordinálása, speciális tudást igényel. Ennek továbbadására ad lehetőséget a Civil Szolgáltató Központ program, valamint az intézmények tanácsadási és képzési rendszere, melyek működtetése az önkormányzattól jelentős terhet vesz át.

A hivatalon belül a civil referens és az igazgatási egységek munkatársai konkrét ügyekben nyújtanak segítséget a civil szervezeteknek.

III.2.3. Infrastrukturális támogatás

A civil szervezetek működéséhez, kapcsolatrendszerük bővítéséhez szükséges infrastrukturális eszközök használatát, elhelyezésükhöz, programjaikhoz közösségi teret

• a Civil Szolgáltató Központban
• Intézményein keresztül (Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza, Városi Sport és Szabadidő Központ, Művészetek Háza, oktatási és nevelési intézmények)
• önálló infrastruktúra átadásával (ZUG, ’’Táncos Ház’’, stb.)

biztosíthatja az önkormányzat.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata szükségesnek tartja számba venni és egyeztetni a lehetőségeket

1. a kisebbségi önkormányzatok által üzemeltetett (Szent István Ház, Roma Közösségi Ház)
2. az egyházak által működtetett (Katolikus Közösségi Ház) formákkal.

III.2.4. Nyilvánosság, tájékoztatás

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és intézményei kommunikációs csatornáikon keresztül folyamatosan továbbadják a civil szférát érintő döntéseket, vállalják a civil szervezetek közérdekű információinak nyilvánosságra hozását meglévő eszközeik segítségével.

III.3. Személyi feltételek

III.3.1. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat továbbfejlesztéséhez, koordinálásához és a kétirányú kommunikáció megvalósításához alapvetően fontos a civil referens személye lehetőleg önálló munkakörben, ágazat közti státuszon. A referensi feladat- és hatáskör kialakításához, valamint a referens személyének kiválasztásához ki kell kérni a Civil Kerekasztal véleményét.

III.3.2. A személyi feltételt a partner oldalon a Civil Kerekasztal teremti meg, elnökségének és elnökének megválasztásával, feladatuk és hatáskörük kialakításával.

III.3.3. A személyi feltételek meghatározásának harmadik eleme a kapcsolatrendszerben képviseltre jogosult kontakt személyek körének rögzítése és aktualizálása, amely a civil oldal hatásköre.

III.4. Anyagi háttér biztosítása

III.4.1. Évente, a költségvetési rendeletben célszerű nevesíteni a bizottsági alapokon elosztható pénzügyi keretekből a civil szervezetek számára nyújtandó támogatások minimális, %-os mértékét.

III.4.2. Az önkormányzattal szorosan együttműködő feladatokat is átvállaló Civil Szolgáltató Központ program, valamint önkormányzati feladatot átvállaló más civil szervezetek támogatása, az éves költségvetésben elkülönítetten jelenjen meg.

III.4.3. Az adórendelet mellékletében szereplő civil szervezetek támogatásának biztosítása a vállalkozói szférán keresztül.

IV. Koncepcióból adódó feladatok

IV.1. Városi civil térkép elkészítése, nyomon követése, aktualizálása a civil szervezetekről, civileket támogató szervezetekről, intézményekről.

IV.2. A civil szervezetekkel történő egyeztetés útján a civil koncepció tényleges elfogadása.

IV.3. A civil szervezetek igényeinek, szándékainak folyamatos megismerése (ehhez az önkormányzat a Civil Szolgáltató Központ közreműködésével évente legalább egyszer civil fórumot hív össze).

IV.4. Szükséges jogi háttér megteremtése (az SZMSZ módosítása a koncepcióban szereplő alapelveknek megfelelően – rendeletek módosítása, harmonizálása a civil koncepcióval).

IV.5. A Civil Kerekasztal feladatainak gondozására, koordinálásra felkéri a Civil Szolgáltató Központot:

• a civil szervezetek maguk határozzák meg a Civil Kerekasztal feladatait és hatáskörét, az ülések rendszerességét. A civil szervezetek nevezik ki a Kerekasztal munkabizottságát, a soros elnökét. Maguk határozzák meg a munkatervet és az abban szereplő napirendi pontokat, valamint – a résztvevő civil szervezetek tevékenységi köre alapján – a Kerekasztal szekcióit,
• a Civil Kerekasztal munkájához a Civil Szolgáltató Központ infrastrukturális és szakmai segítséget nyújt: helyet biztosít az üléseikre, meghívja az ülésekre a kerekasztal tagjait és az adott ügyben a városi Önkormányzat ill. a Polgármesteri Hivatal illetékes képviselőit, vezetőit és munkatársait. Az ülésekről jegyzőkönyvet készít, iratait a civil közösségi irodában elhelyezi.

IV.6. A Civil Kerekasztallal való szerződéskötés (ezáltal az önkormányzat legitim partnerének ismeri el a Civil Kerekasztalt).

IV.7. A civil részvétel előkészítése a szakmai bizottságok munkájában (a civil szervezetek a koncepció III.1.2. pontjában foglaltak szerint vehetnek részt az önkormányzat szakmai bizottságainak munkáiban).

IV.8. Kiszerződtethető önkormányzati feladatok áttekintése, a további lehetőségek feltérképezése.

IV.9. A civil koncepció megvalósulásának nyomon követése, évenkénti értékelése.

Szekszárd, 2003. május 20.