2016. ÉVBEN PRO URBE SZEKSZÁRD EMLÉKPLAKETT KITÜNTETETTJEI
Prof. dr. Ternák Gábor
Prof. Dr. Ternák Gábor 1945. május 30-án született Zalaegerszegen. Középiskoláját Baján végezte, majd Pécsett az Orvostudományi Egyetemet cum laude minősítéssel végezte el 1969-ben. Nős, 2 nevelt lánya életében az édesapa szerepét tölti be a mai napig.
Első munkahelye a Baranya Megyei Kórház Fertőző Osztálya volt. 1975 februárjától 1978 júliusáig Nigériában, majd 1980 novemberétől 1983 februárjáig Laoszban dolgozott orvosként. Ezen évek tapasztalata alapozta meg a tropikus betegségek gyógyításában elért hírnevét. Három szakvizsgával rendelkezik. (belgyógyászat, fertőző betegségek, trópusi betegségek) Tudományos fokozata: Ph.D., med. habil.
1983-tól 1996-ig a Tolna Megyei Kórház Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosának nevezték ki Ternák professzor urat. Nevéhez fűződik a modern szemléletű fertőző beteg ellátás bevezetése Szekszárdon. Ő indította el a májbeteg gondozót és a lázambulanciát. Szekszárdi munkásságáról több tudományos közleményben és előadásban számolt be. Gyógyító tevékenysége mellett közéleti aktivitásával is szolgálta városunkat. 1988-ban részt vett az akkor még önkéntes tagságon alapuló, Magyar Orvosi Kamara újjászervezésében. 1988-ban – még erős pártállami ellenszélben – megalapította a nagy érdeklődés kísérte Szekszárdi Orvos Club-ot, melyet 1996-ig – Pécsre költözéséig – vezetett és szervezett. Ez a klub, nevével ellentétben, nem csak orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak szólt, hanem teljes mértékben nyitott volt minden érdeklődő számára. Általános közéleti – akkor hiánypótló – funkciót vállalva, politikusokat és közéleti személyiségeket hívott meg a politikai paletta minden oldaláról. A vendégeket kulturált hangnemben, elfogulatlanul kérdezte a közvéleményt foglalkoztató problémákról és moderációja mellett a közönség is tehetett fel kérdéseket.
Rendszerváltás után Antall József volt rá olyan hatással, hogy belépett az MDF-be. 1990-1994 között Szekszárd első, nagy fölénnyel szabadon választott országgyűlési képviselője. Sokszor fogadó óráin kívül, a szabad idejében fogadta a választó polgárokat, és személyesen igyekezett közreműködni helyi problémák megoldásában is. Ezen időszak alatt az Európa Tanácsi Delegáció tagjaként az ET Egészségügyi-Szociális, valamint a Nem Tagországok és a Politikai Bizottság munkájában vett részt. Ezen kívül a Parlament Honvédelmi Bizottságának is a tagja volt. Mindemellett a parlamentben is folyamatosan fontosnak tartotta, hogy nemzetközi elkötelezettségei között, Szekszárd és a kórház érdekében tevékenykedjen.
1991. január 13. és 1991. május 29. között az Öbölháborúban vett részt a magyar Kontingens tagjaként. 1993. május és 1993. június között az Interparlamentáris Unió felkérésére Kambodzsában választási megfigyelőként működött közre.
1996 januárjától a Baranya Megyei Kórházban (Pécs) az Infektológiai Osztály osztályvezető főorvosának nevezték ki. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyologiai Intézetének az igazgatója 2004-2010 között, valamint a Klinikai Infektológia és Migrációegészségügyi Tanszék vezetője.
2005-től a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi karának professzora.
A Szegedi Egyetem vendégelőadója. A Szomáliai Mogadishu Benadir Egyetem meghívott professzora. A Kenyai Eldoret MOI Oktató Egyetem és a Nigériai Zaria város Ahmadu Bello University vendég professzora. Az utóbbi egyetemen folyamatosan tart órákat. Több trópusi tanfolyam és továbbképzés megszervezője a PTE, valamint a MH Egészségügyi Szolgálatának együttműködése révén.
Az Európai Antibiotikum Fogyasztás Felügyeletének magyarországi képviselője 2001-2011 között. Több orvosi társaság – a Magyar Kemoterápiás Társaság, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a New York Academy of Siences, a Szakmai Kollégium, és a Szakmai Kollégium Infektológiai Szakmai Tagozata – tevékenységét gazdagította tagságával. A Magyar Infektológiai Társaság elnöke volt 1997-2003 között (2 ciklusban). Jelentős tudományos tevékenységét tükrözik a publikációi is: 226 cikk, könyv és könyvfejezet szerzője, kongresszusi előadásainak száma 150, IF: 174,3, citációs indexe 1723. A Magyar Köztársaság Kardokkal díszített Csillagrendjének kitüntetettje, a Gerlóczy Zsigmond emlékérem tulajdonosa.
Dr. Prof. Ternák Gábor infektológus belgyógyász, a tropikus betegségek nemzetközi tapasztalattal rendelkező orvosa 2014-ben nagyot váltott, szeptember közepétől hazánk nigériai nagykövete lett Abujaban. Ebben a szolgálatában is hű maradt szekszárdi gyökereihez és a tőle telhető legjobb feltételeket igyekszik megteremteni az érintett szakembereknek.
Ternák professzor úr elévülhetetlen érdemeket szerzett a szekszárdi modern szemléletű fertőző beteg-ellátás bevezetésében, az orvosok közéleti tevékenységének motiválásában.Sokat tett a hazai infektológia, trópusi medicina népszerűsítéséért, oktatásáért. Egyedi értékeket teremtett az egyetemi oktatásban, az egészségügyi politikában, az antibiotikum fogyasztás hazai felmérésében, valamint a hazai katonai egészségügy nemzetközi elismertetésében.
Csurgó Zenekar
A Csurgó Zenekar ezen a néven 1995-ben alakult Szekszárdon, de már korábban – 1991-ben – a Babits Mihály Művelődési Házban összeálltak a középiskolás korú népzenész palánták, „Kisbartina” néven.
A Csurgó Zenekar alapítója, vezetője és műsorvezetője Siklósi Krisztián zenepedagógus. A zenekarban jelenleg Szabó Máté Gergely hegedül, Barta Balázs gitározik, Szűts Huba Ákos nagybőgőn, Sebestyén Csaba dobon és Jankó Balázs Gergely harmonikán játszik.
Mint zenét kedvelő fiatalok, eleinte környékbeli táncegyütteseknek muzsikáltak, majd önálló műsorokkal – későbbi évek során sok vendégzenésszel együtt – álltak közönség elé.
Rendszeres, mai napig működő táncházaik indultak a környező városokban, falvakban, a Bukovinai találkozások Nemzetközi Folklórfesztiválnak állandó fellépője. Főként autentikus népzenét muzsikálnak, melyeket erdélyi és magyarországi falusi zenészektől sajátítottak el. Nemcsak játszanak, hanem tanítják is a népzenét, Bonyhádon a Bartók Béla Alapfokú Művészet Oktatási Intézményben.
2005-től 2015-ig a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület 8 korcsoportjának volt kísérőzenekara. Számos hazai és nemzetközi fesztiválon vettek részt az együttessel, ahol magas minőségben képviselték Kárpát medence népzene és néptánc kincsét. 2013-ban és 2015-ben nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Bartina Néptáncegyüttes országos fesztiválokon kimagasló eredményeket ért el, a Csurgó zenekar pedig zenei teljesítményéért kapott díjat.
A 2010-es év sorsdöntő volt számukra. Ekkorra már 10 éve foglalkoztak óvodai néptánc foglalkozásokkal, és úgy döntöttek, hogy ezekből műsorokat állítanak össze és szerencsét próbálnak kicsiny országunk gyermekei körében. Koncertjeiken varázslatos világba kalauzolják az apró közönséget, egyre több gyermeket tesznek boldogabbá. Színes zenei palettájukon kreatívan ötvözik a különböző zenei stílusokat.
Hitvallásuk, hogy a gyermekek zenei nevelését nem lehet elég korán kezdeni, így mindig a legnagyobb igényességgel nyúlnak dalaikhoz. Műsoraikban megszólalnak ismert gyermekdalok, énekelt versek, népdalfeldolgozások és természetesen saját dalok.
Több, mint 15 éve nap, mint nap gyermekekkel foglalkoznak, remekül beszélnek a nyelvükön, értik egymást. Szeretik a gyerekeket és tudatosan fejlesztik őket. Heti rendszerességgel tartanak zenés foglalkozásokat óvodákban. Fontosnak tartják, hogy minél több korosztályt megszólítsanak, és megmutassák közös gyökereiket, népi kultúránkat. Előadásaikban számos népdalt, saját dalokat, gyermekjátékokat elevenítenek fel, melyeket igyekeznek korunk zenei ízlésvilágára formálni. Foglalkozásaiknak, koncertjeiknek a gyermekek is aktív részesei, s nem egyszer a szülők is együtt mulatnak, táncolnak, játszanak velük.
A folklóron túl más zenei irányok is megérintették a zenekar tagjait. Így manapság más, a folklórból építkező világzenét és megzenésített verseket is tűznek széles repertoárjukra.
Az évek során 4 lemezt készítettek, ebből 3 került kiadásra.
Az “Istensegíts” című lemezükön a bukovinai székely muzsika – Gáspár János, istensegítsi születésű prímás – hegedűjátékát mutatják be.
A “Kalendárium” című lemezükön a jeles napok szokásdalait, illetve az óvodáknak és iskoláknak néptánc foglalkozásokhoz, ének-zene órákhoz ajánlott dalokat dolgozták fel.
A “Sárközi Népzene” lemezük a néptánc pedagógusoknak készült sárközi táncok tanításához.
A Csurgó Zenekar tagjai tapasztalt, igényes zenészek, a közös zenélés számukra örömforrás. Egymást inspirálják, így közönségüknek mindig a legtöbbet nyújtják, színvonalas zenei kalandban részesítik a kicsiket és nagyokat egyaránt, teljes zenei élményt biztosítanak számukra. Az elmúlt két évtized alatt minden fellépésükkel, hangszeres-dalos szolgálatukkal, hozzájárultak Szekszárd hírnevének növeléséhez. Bebizonyították, hogy méltón viselik a „Magyarország legszínesebb gyermekzenekara” jelzőt és érdemesek a Pro Urbe Szekszárd emlékplakettre.
Nepp Dénes
Nepp Dénes népi iparművész, bőrdíszműves, szíjgyártó mester 1955. augusztus 5-én született Szekszárdon.
Érettségi után az 1910-es évekig visszanyúló családi hagyomány folytatása mellett döntött és így tanulta ki a szakmát. Miután szíjgyártó szakmunkás bizonyítványt szerzett, 1979-ben már kisiparosként tevékenykedett, ugyanebben az évben a mestervizsgát is letette.
A szakma alapjait, szeretetét nagybátyjától, Csankó Zoltán szíjgyártó mestertől sajátította el.
A megszerzett tudását Ambach Antal – szintén szekszárdi – mester segítségével fejlesztette tovább, akitől az aprólékos, a részletekig terjedő igényességet vette át.
Alapelve a precizitás, alaposság, kifinomultság, szépérzék, illetőleg a magyar szíjgyártó hagyományok tisztelete. Ennek megfelelően a lószerszámait teljes egészében kézzel szabja és varrja, melyek csakis marhabőrből készülhetnek. Ezek készítése okozza számára a legnagyobb örömet. A kantár, a hátszíj, a nyakszíj, a húzó, a kápa, az istráng, a gyeplő, a farmatring külön-külön is egy-egy remekműként kerül ki a keze alól. A kifogástalan művekben, műalkotásokban minden munkafolyamat fontos. Az alapanyag kiválasztása, a minta megrajzolása, tökéletes szabása, vágása, az öltések milliméternyi pontossága, a bőr gyalulása, festése, szélezése, a sallangok fonása, s nem utolsósorban a türelem. Mind-mind része a végeredménynek, amelyben a gyakorlati használhatóság és az esztétikai érték ötvöződik. Legkevesebb 2 hónapos, de előfordul, hogy féléves munkát is megkíván egy-egy parádés, rézveretes és sallangos lószerszám kivitelezése.
Nepp Dénes a nagy kihívásokat jelentő, egyéni elképzelések megvalósításához is maximális szakmai felkészültséggel rendelkezik. 1984-ben Bárdos György világbajnok tőle rendelte meg azon lószerszámok pontos másolatát, amelyek Rudolf trónörökös lovain pompáztak a 19. század hetvenes éveiben.
Komoly sikernek tekinthető az is, hogy az ő keze által készített lószerszámokkal a kettes vagy négyes fogathajtó Európa-és világbajnok versenyzők (Kecskeméti László, Bárdos György, Juhász László, Bozsik József, Johann Böhler – Németország) már 4 alkalommal szereztek világbajnoki aranyérmet. Méltán büszke arra, hogy még egyetlen versenyen sem szakadtak el az alkotásai és a lovakat sem törték fel.
A mester Szekszárd belvárosában igényes, szép környezetben várja a vásárlókat és érdeklődőket. Előzetes egyeztetés után nagyon szívesen tart csoportoknak „mesterség” bemutatót, az alkalmazottai is nála tanulták meg a mesterséget. Az üzletben míves lószerszámok, derékszíjak, kutyafelszerelések, ostorok, tarisznyák, bőrtáskák, pénztárcák kaphatóak igen széles választékban, amelyek város marketing szempontból is kitűnő emlékek, ajándékok.
1984. évtől kezdve rendszeresen zsűrizteti munkáit. Egyéni exportjoggal rendelkezik.
Hazai és külföldi megrendelőivel szoros a kapcsolata, többségük visszajár hozzá, nemcsak érdeklődőként, vásárlóként, hanem barátként is.
Magas színvonalú, igényes szakmai munkássága mellett mindenkor számíthat rá a város a szakmai és nagyrendezvények alkalmával. Jobbító szándékú észrevételeit és véleményét őszintén fogalmazza meg minden olyan helyzetben, fórumon, amikor az értékek, hagyományok teremtéséről, őrzéséről van szó. Közéleti és emberi megnyilvánulásai is tükrözik, hogy mélyen szívén viseli a város sorsát.
Tagja az Országos Kisiparos Kézműves Tanácsnak. 1993-ban Népi Iparművész lett. 1996-ban Salzburgban képviselte a magyar kézműveseket. 2014-ben a Szekszárdi Települési Értéktárba bejegyzett nemzeti érték lett a nevéhez fűződő „sallangokkal díszített rézveretes szügyhám”, amely 2015-ben a Megyei Értéktárba is bekerült. 2015-ben elnyerte a Népművészet Mestere címet.
További elért eredményei, címei:
1984. Szíjgyártó és sportművészeti kiállítás 3. díj, Szilvásvárad
1985. Ipar Kiváló Mestere
1993. Kiállítás egy „Világ”-kiállításért című pályázat fődíja, Budapest
1995. Országos bőrműves pályázat 1. díj, Debrecen
1995. Aranykéz díj
1997. Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány pályázat, bőr kategória 1. díj
1998. Közép-Európai Kézműves Fesztivál 3. díj, Pozsony
1998. Aranykéz IPOSZ kézműves szakmai díj
1998. Mesterségek ünnepe „Az Év Mestere” cím, Budapest
Nepp Dénes szíjkészítő mester, a bőrdíszműves szakmák valamennyi ágában otthon van. Országos hírnevet, külföldi meghívást, legtöbb díjat és elismerést „míves” lószerszámaival szerzett magának és szülővárosának, Szekszárdnak. Ezzel is növelve városunk határon inneni és túli hírnevét.