Bannerkép: Látkép Szekszárdról
Főoldal / Lakosság / Díjak-Pro Urbe-1998
Bannerkép: Látkép Szekszárdról

1998. ÉVBEN PRO URBE SZEKSZÁRD EMLÉKPLAKETT KITÜNTETETTJEI

1998. év Pro Urbe emlékplakett kitüntetettjei:
Dr. Bíró János

1906. július 17–én született Örménden. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Főgimnáziumban végezte.1932-ben magyar-latin szakos diplomát szerezett a debreceni egyetemen, 1934-ben az akkor Tisza István Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán doktorált. 1946-tól nyugdíjba vonulásáig a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára és magyar nyelv és irodalom szakfelügyelő. Több generáció igényes nevelője magyar irodalomból, nyelvtanból és latin nyelvből. Jelentős munkát végzett a műközpontú, élménygazdag irodalomtanítás meghonosítása érdekében. Pedagógiai munkájának elismeréséül az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A Garay János Gimnázium 1986-ban emlékplakettel tüntette ki.

1998. év Pro Urbe emlékplakett kitüntetettjei:
Dr. Kelemen Endre

1927. október 31-én született Budapesten.1951-ben szerzi meg diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1946-tól 1950-ig az OMSZ-nál mentőtiszt. Pályáját Kaposvárott a megyei kórházban kezdi. Szakvizsgát tesz sebészetből, majd érsebészetből. Sebészeti szakvizsgáját követően 1955-tól 1960-ig Budapesten, az Orvostudományi Egyetem 1. Számú Sebészeti Klinikáján dolgozik.Pályázat útján 1962-ben a Tolna Megyei Kórház Sebészeti Osztályának főorvosa lesz. Itt dolgozik 1993. április 30-ig, nyugdíjba vonulásáig.  A megyei kórházban az érsebészeti tevékenység megalapítója. 1969-től 1990-ig a főigazgató főorvos gyógyító-megelőző szakmai helyettese. 1976-tól megyei szakfőorvos. Tudományos kutatómunkájának elismeréseként 1965-ben az Akadémiai-díj III. fokozatával tüntetik ki, 1977-ben elnyeri a Kiváló Orvos címet, 1983-ig az Országos Sebészeti Intézet, majd az Országos Onkológiai Intézet Kollégiumának tagja.  1962 óta vezetőségi tagja a Magyar Sebész Társaságnak, 1976 óta a Pécsi Orvostudományi Egyetem címzetes  egyetemi docense. 1983-ban a Tolna Megyei Tanács Alkotói-díját, 1986-ban a Kiváló Munkáért kitüntetést kapja. Mintegy 60 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, önálló művei: Akut hasi kórképek fizikális diagnosztikája. Akadémiai Kiadó Budapest, 1964-ben angol nyelven is megjelenik; A renovascularis hypertonia sebészete (társszerzők: Szarka József és Éliás Sándor) Akadémiai Kiadó Budapest 1984. Nyugdíjba vonulása óta a Népjóléti Minisztérium GYÓGYINFOK szakértője. Szakmai tevékenysége mellett tevékenyen részt vesz a megye zenei életében, alapító tagja a Szekszárdi Jazz Triónak, később a Jazz Quartettnek, amely számtalan hazai sikeres fellépés után külföldön is elismertté válik.

1998. év Pro Urbe emlékplakett kitüntetettjei:
Cséke Miklós

Tőkésfalun 1911. augusztus 13-án született, a városban és a megyében is elismert, köztiszteletben álló nyugalmazott magyar-francia-orosz szakos középiskolai tanár, a Garay János Gimnázium volt igazgatóhelyettese, Liszt Ferenc Augusz Antalhoz írt leveleinek fordítója. 1935-től 1939-ig magyar, francia és cseh nyelvet tanított a Beregszászi Állami Főgimnáziumban. A Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület választmányi tagja, beregszászi kerületi titkára volt. Tagja volt a Beregszászi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságnak. Ismeretterjesztő előadásokat tartott közművelődési egyesületekben, többek között a kuruc korszakról, a magyar neobarokkról, a tiszaháti kultúréletről, Ady Endre költészetéről. 1939 őszén az ungvári állami gimnáziumhoz, 1941-ben az akkor megnyílt ungvári ruszin gimnáziumhoz helyezték. A háború azonban sajnos megszakította tanári tevékenységét. 1944 januárjában leszerelték, de alig tért haza, máris új behívót kapott. Egy híradó alakulathoz került Budapestre. Hadifogságba került, Örményországba, Szevan városába szállították, később egy jereváni hadifogolytábor lakója lett. Több mint két és fél esztendőt töltött hadifogságban. Amikor 1947-ben hazakerült, Kárpátalja már Ukrajnához tartozott. Úgy döntött, hogy nem marad szülőföldjén, Magyarországon telepedett le. A Tamási Állami Gimnáziumban kapott állást. 1950 januárjától az orosz nyelv oktatásának szakfelügyelője volt Tolna megyében. 1953 őszétől lett a Szekszárdi Garay János Gimnázium tanára, közel húsz éven át tanította a magyar, orosz és francia nyelvet, egészen 1972-ben történt nyugdíjaztatásáig. A katedrától azonban ez után sem vált meg, óraadó tanárként tovább tanított a gimnáziumban.