1994. ÉVBEN PRO URBE SZEKSZÁRD EMLÉKPLAKETT KITÜNTETETTJEI
Baka István
Szekszárd, 1948. július 25-én született Szekszárdon.
József Attila-, Weöres Sándor díjas író és költő. 1994-ig nyolc önálló kötete jelent meg. Szülőföldjével a kapcsolata folyamatos, élményanyagát is szűkebb pátriájából meríti.
Hétéves koráig Bátán és Tamásiban laktak. 1956 márciusában költöztek vissza Szekszárdra. Második osztályban már Vernét és Jókait olvasott, nyolcévesen verset írt. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1966-ban, orosz tagozaton. Önképzőkör, színjátszókör, versmondás, zene, Tolsztoj és Dosztojevszkij eredetiben: a diákévek legboldogítóbb elfoglaltságai. A szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma: SZTE) végzett magyar–orosz szakon.
1971-1972-ben leningrádi ösztöndíjasként kezdett orosz verseket fordítani. 1972-től két évig Szekszárdon középiskolai tanár volt, majd 1974-től haláláig Szegeden lakott. A Kincskereső című gyermekfolyóirat munkatársa, majd főmunkatársa lett. A Móra Ferenc Kollégium jelentős irodalmi rendezvényeinek gyakori résztvevője. Ilia Mihály, a Tiszatáj főszerkesztőjének kezdeményezésére a folyóirat állandó, megbecsült munkatársa. Köteteivel és műfordításaival a nyolcvanas évek második felétől országos ismertséget szerzett. 1992-es megindulásától kezdve közölte a Holmi című folyóirat, valamint több jelentős irodalmi orgánum a Hiteltől a Jelenkorig. 1993-tól műfordítói kollégiumot vezet a szegedi egyetem bölcsészkarán.
Vendel-Mohay Lajosné
1923-ban az „öreg” Kelemen-házban született Szekszárdon, annak az épületnek emeletén, melynek földszinti szobájában Babits Mihály látta meg a napvilágot. Itt töltötte gyermekkorát. A Garay János Reálgimnáziumban érettségizett. 1941-ben írta meg „Szekszárd megyei város monográfiája” című kötetét, melyben foglalkozik szülővárosa múltjával, az itt élők szokásaival, életmódjával, kultúrájával. 1964-től a Béri Balogh Ádám Múzeum tárlatvezetője, majd művészeti előadó. 1974 óta irodalomtörténész, muzeológus.
1965-ben megbízást kap Babits Mihály szekszárdi emlékeinek gyűjtésére, felkutatására. Fáradhatatlan, lelkes munkája eredményeként 1967-ben nyílik meg a Babits Mihály emlékház földszinti, 1983-ban emeleti része. Könyvei az „Áll a régi ház még…” és a „Liszt –emlékek Szekszárdon” a múzeum kiadásában jelentek meg.
Munkája elismeréseként számos kitüntetést kapott. Többek között 1984-ben a Tolna Megyei Tanács „Alkotói Díját, 1991-ben a Megyei Múzeum Wosinszky–érmét.