2017. ÉVBEN SZEKSZÁRD VÁROS DÍSZPOLGÁRA
Mészáros Pál
A Palánki Mezőgazdasági Technikumban érettségizett, majd a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki, ezt követően pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani és agrokémiai szakmérnöki diplomát.
A szekszárdi Jóreménység Mgtsz-ben kezdett dolgozni, majd az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának lett tanácsadója, majd igazgatóhelyettese. 1991-2002. között a Minerág Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. A szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya évszázadok óta apáról fiúra száll a Mészáros-családban. 1994 óta tagja a Pécsi Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának és talajerő gazdálkodási munkabizottságának.
1995-2008. között a Szekszárdi Hegyközség elnöke társadalmi munkában, a Borvidéki Hegyközségi Tanács alelnöke és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja. 1996-tól tagja az Alisca Borrendnek, 2004-ben pedig Aranykoszorús gazda miniszteri kitüntetést kapott. A pincészet folyamatos fejlődésének bizonyítéka a hazai és nemzetközi borversenyeken elért számos kiváló eredmény.
2016-ben elnyerte az „Év Bortermelője Magyarországon” díjat.
2017. év díszpolgára:
Dr. Hadnagy Albert
Egyetemi tanulmányait 1920-tól Budapesten végezte. 1924-ben történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett, majd a bölcsészdoktori szigorlatot is letette. Ezután állami ösztöndíjjal a bécsi Magyar Történeti Intézetbe került. Egyrészt folytatta egyetemi tanulmányait, másrészt a bécsi Staatsarchivban levéltári kutatásokat végzett. Többek között gyűjtötte és másolta a Batthyány-kormány okiratait, illetve az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés levéltári adatait.
Szekfű Gyula munkatársaként ‒ az ő megbízásából elkészítette a „Magyar államnyelv” című munkájának az indexét. Szekszárdra pályázat útján, 1926. július elsejével került. Ekkor dr. Dőry Ferencnek, az Országos Levéltár akkori igazgatójának támogatásával kinevezték Tolna vármegye főlevéltárnokává. 1942-ben, megérezve a II. világháború végkifejletét, megkezdte a levéltár anyagának elrejtését a megyeháza börtönében. Munkáját azonban katonai szolgálata miatt nem tudta befejezni. Távollétében a szovjet megszálló csapatok az elrejtett iratokat szétbontották és szétszórták, a levéltár berendezéseit megsemmisítették. Miután Dr. Hadnagy Albert a hadifogságból hazatért, hozzákezdett a szétszórt iratok rendezéséhez. Emellett ösztönzésére és tevékeny közreműködésével megkezdődött az elűzött vagy elmenekült Tolna megyei illusztris családok történeti anyagának mentése is. Eme áldozatos munkájának köszönhető, hogy a Tolna Megyei Levéltár ma felbecsülhetetlen értékű diploma anyaggal rendelkezik.
Részt vett az 1956-os forradalom szekszárdi eseményeiben. Életének utolsó évtizedében lett a megyei levéltárak szakfelügyelője. Ebben az időszakban kutatási területe Tolna megyéhez, Szekszárdhoz kapcsolódott. Feldolgozta a szépirodalomból ismert Háry János valós eredetét és a híres mesélő korának történetét. Feltárta Liszt Ferenc szekszárdi vonatkozásait, illetve Augusz Antalhoz fűződő baráti kapcsolatát. Ezen utóbbi munkássága egybeforrt azzal a harcával, mely segített abban, hogy a Szekszárd központjában lebontásra ítélt Augusz-ház fennmaradhasson. Sok írást közölt még a török világról, a boszorkányságról, Damjanichról. 31 tanulmánya és szakcikke jelent meg, de kéziratban maradt Tolna megye művelődéstörténete című anyaga.
Már életében is országosan elismerték szakmai munkásságát. 1967-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. 2007-ben Posztumusz Pro Urbe Szekszárd Emléklappal ismerte el Szekszárd a város fejlődéséért végzett kimagasló munkáját. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége posztumusz a Hazáért Érdemkeresztet adományozta neki a hazafias és áldozatos magatartásának elismeréséül.